MIÉRT ÉPPEN SZENT DONÁT?

Az i.sz. 140 körül, Rómában született Donátot szülei a tiltott/megtűrt keresztény hitben nevelték. Donát 17 évesen, a birodalmi hadseregben Marcus Aurelius császár testőrségének tagja lett, a markomann háborúk idején pedig légióját Pannóniába vezényelték. 173 nyarán a csapdába kerülő, kifáradt és szomjazó légió megmentéséért Donát a keresztény Isten segítségét kérte. Fohászát követően heves vihar érkezett, esőt hozva a légió oldalán és komoly jégverést az ellenség soraiban. Az ellenség visszavonult és a római légió megmenekült, amit a császári propaganda Jupiter istenségnek, Donát viszont az imának tulajdonított. Donátot végül ellenszegülése miatt kivégezték, római sírhelye pedig az évszázadok alatt eltűnt és bő ezer évig érintetlen maradt.
Csak 1646-ban fedezték fel újra, kultuszát Csopak környékére pedig a Mária Terézia idején hazánkba érkező katolikus dél-német telepesek hozták vissza és egyházi támogatással hamar a helyi szőlők védőszentje lett. Mindez azért is különleges, mert Csopak első tőkéit Donáthoz hasonló légiós veteránok telepítették, még a második században…

A TELJES TÖRTÉNET

TERMŐHELY

Területeink Csopakon, Tihanyban és a káli Fekete-hegyen találhatók. Mindhárom balatoni termőhely sajátos mikroklímával és geológiával rendelkezik. Az eltérő fekvés és a Balatontól mért távolság mellett markánsan különbözőek a dűlőkben található talajok is, melyek nagyban befolyásolják a borok karakterét.
Homokkő

Homokkő

CSOPAK
Perm – 300 millió év

A perm homokkő málladékának mélyvörös színét magas hematit tartalmának köszönheti. Keletkezése idején, 300 millió évvel ezelőtt hazánk az egyenlítő mentén, a Variszkuszi-hegységrendszer ölelésében feküdt. Az ércekben gazdag magas hegyláncot a kor sivatagi éghajlata koptatta le évmilliók alatt. Vörös porát egy a mai Balaton környékén hömpölygő folyam terítette szét.
Márga

Márga

CSOPAK
Triász – 200 millió év

A márga olyan geológiai korszakok idején keletkezett, amikor a Balaton környéke hosszú időre trópusi éghajlatú tengeri övezetté vált. A Thetis óceán szélén fekvő meleg sekélytengerben számos szigetcsoport létezett. Közéjük tartoztak az Ős-Bakony magaslatai is, melyek tartósan kiemelkedtek a tengerből. Ez az időszak egyben a dinoszauruszok virágkora is, akik benépesítették a környék lagúnáit és szárazulatait.
Bazalt

Bazalt

TIHANY, KÁLI-MEDENCE
Miocén – 6 millió év

Afrika és Európa ütközése heves vulkáni aktivitással járt. A gyűrődés közben kialakuló hegygerincek közé beltengerek ékelődtek. Ilyen volt a Kárpátok közé szorult Pannon-tenger is, melyet az Ős-Duna és az Ős-Tisza hordaléka töltött fel lassan. Az egykori beltenger helyén egy tavakkal és folyókkal szabdalt meleg szavanna vidék született. 8-4 millió éve a szavannán élő gazdag állatvilág békéjét a mai tanúhegyek vulkánkitörései zavarták meg.

DŰLŐK

Dűlőink változatossága egyben a magyarázat is arra, miért szeretjük annyira ezt a vidéket. A különböző szerkezetű talajok és a merőben eltérő mikroklímájú parcellák a borokban állnak össze kerek egésszé.
12 dűlőben gazdálkodunk és összesen 15 hektárról készítünk borokat csopaki, tihanyi és káli-medencei területeinkről.
szent_donat_csopak_terkep
szent_donat_tihany_terkep
szent_donat_kali_medence_terkep
Előző
Következő

ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉS

Az emberi léptékű 15 hektáros birtokméret lehetőséget ad arra, hogy a szőlőművelést teljes egészében magunk végezzük, és komoly hangsúlyt fektessünk a hozamkorlátozásra is. Csopak mellett Tihanyban, valamint a Káli-medencében, a Fekete-hegy legjobb fekvéseiben művelünk szőlőt, és kizárólag a borvidék hagyományainak megfelelő fajtákkal dolgozunk.

A területek változatos fekvése és talaja segíti a minőségi törekvéseinket, ahogy az is, hogy kizárólag saját szőlőt dolgozunk fel, és a borkészítés minden mozzanata a csopaki birtokon történik. Területeink nagy részén a Hungária Öko Garancia által 763866-os  lajstromszámon regisztrált, ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytatunk.

KÍMÉLETES BORKÉSZÍTÉS

A borkészítés során a minimális beavatkozás hívei vagyunk. A szüreti időpontok megválasztásakor arra törekszünk, hogy a megfelelő savtartalom mellett legfeljebb 20-as cukorfokkal kerüljön a szőlő a pincébe. 

Egy szüreti napon legfeljebb egy hektárnyi szőlőt dolgozunk fel. A pincébe kerülő szőlőt bogyózzuk, a bogyókat finoman megroppantjuk, majd pár órát, esetleg egy éjszakát héjon áztatjuk. Az áztatást követően a szőlőt kíméletesen préseljük, a présből a törköly által természetesen megszűrt must pedig ülepítés nélkül kerül hűtőtartályokba, majd onnan erjesztőtartályokba, hordókba, vagy kerámiákba. 

Minden szüreti nap termését külön, jellemzően spontán erjesztjük és a tavaszi fejtésekig külön is érleljük. A bor kezelésénél kizárólag természetes derítőszereket használunk, a dűlős csopakikat és a vörösöket szűretlenül palackozzuk.